Az 5 leginkább alulértékelt epizód

2015. július 14. - Kálovics Tibor

Mindenkinek megvannak a maga kedvencei az epizódok közül, s különböző a sorozattal kapcsolatos oldalakon remekül lehet véleményeket ütköztetni, hogy melyek a legrosszabb és melycek a legjobb minőségű, a leginkább alulértékelt vagy leginkább felpontozott epizódok.
Mai szubjektív listámban 5 olyan epizódot gyűjtenék össze, amelyet a közönség többsége nem fogadott túl jó szívvel, ám számomra óriási élményként hatottak.
A lista összeállításához az imdb.com rangsorát használom, valamint csak 7 pont alatti értéket felvevő epizódokat ajánlanék a kedves olvasók figyelmébe.

1. Nyeregvasút Springfieldben (4. évad 12. rész)

IMDB értékelés: 6,9/10 pont (2066 szavazat)
Bruce94 értékelése 10/10 pont

Az eddig legyártott 574 epizódból körülbelül 40-re mondanám azt, hogy kiérdemli a 10 pontot a tízes intervallumú skálán. A legtöbb nálam maximális értéket felvevő epizóddal a 4. szezonban találkoztam, amely nálam egyértelműen a sorozat legjobb szezonja. A sorozat első 1993-ban vetített epizódja óriási sikert ért el a kritikusok szemében,(Kevés listát tudok, ahol nem szerepel a legjobbak között.) ám számomra meglepő, hogy a nézősereg nem rajong ezért a 20 percért. Az epizódot leginkább a Led Zeppelin legendás „Stairway To Heaven” című dalához tudnám hasonlítani abban az értelemben, hogy az alkotás első fel egyfajta felvezetésként funkcionál egy viszonylag stagnáló színvonalon, hogy aztán a záró percekben elszabaduljon a jó értelemben vett pokol. Már maga a kezdő képsorozat is frenetikus a maga nemében (Homer Frédi paródiája.), aztán a városgyűlés valamint az ott előadott dal csak tovább emeli a néző szórakozásának értékét, hogy végül eljussunk a címben is szereplő Nyeregvasút átadásához. Itt aztán olyan fergeteges jeleneteket kapunk, mint Leonard Nimoy cameoja (Quimby beszólása csak tovább fokozza Mr Spock jelenlétét.) A címben szereplő jelenetet természetes Homer Simpson vezette, és azt kell mondjam, ez a jelenet a soroazt legerősebb 8 percét eredményezte. Egyszerre „izgulhat” az ember, hogy megússza épp bőrrel az incidenst a kedvenc családfője, röhöghet a gageken (A polgármester és a rendőrfőnök párharca különösen emlékezetes.), várhatja, hogy a gonosz megbűnhődjön, s mindehhez még remek idézni való szöveget is kap. Ezt a 8 perces szakaszt szerintem valamifajta ihletett állapotban írták a készítők, mert azóta sem sikerült ilyen szintű képsorokat összehozniuk. Az epizód lezárása pedig az egyszerre szürreális, és mégis kacagtató hatást kelt majd a ebfogadóban. Fontos még beszéli a főgonosz Lyle Lanley figurájáról, aki a sorozat legjobban sikerült szélhámosa.(Ebben nagy szerepe volt Phil Hartmann szinkronjának is.)
Ha majd a blog záróakkordjaként lekészül a legjobb epizódokat tartalmazó lista (5x10 epizód felsorolásán gondolkodom.), számomra nem kérdés, hogy ez az epizód az élmezőnyben fog helyet foglalni.

Az anya ereje (14. évad 9. rész)

IMDB értékelés: 6,9/10 (565 szavazat)

Bruce94 értékelése (10/9 pont)

A legerősebb korszak után jöjjön egy epizód az általam leggyengébbnek tartott évadból. Nagyon szeretem azokat az epizódokat, amikor egy már megismert karakter egy picit kifordul önmagából. Szeretem mikor Homer előhozza romantikus énjét, mikor Bart jófiú lesz, ám egyik karakterváltozás sem volt rám olyan hatással, mint Marge testi és főleg lelki átalakulása. A történet szerint a Teréz anyával is vetekedő jellemű feleséget kirabolják, ő pedig először pánikbetegséget szenved, majd Ruth Powers tanácsára kigyúrja magát, és leszámol kirablójával. Homer életének párja azonban nem tud leállni a testépítéssel,és az epizód végére teljesen becsavarodik. Ebben az esetben is inkább a második fel erős az epizódnak, ám nem kérdés, hogy a felvezetés itt is prímára sikerül. (Maga a rablás, valamint a család látogatása Raienr Wolfcastlenél.), a történet körülbelül ott indul be, mikor Homer rekonstruálja a bűncselekményt, és innentől kezdve a stáblistáig ezer fokon pörögnek a dolgok. Olyan bűnös élvezet kategóriába képsorokat kapunk innentől, mint mikor Marge a Keresztapa egyik jelenetét parodizálva elveri az őt kirabló férfit, vagy mint mikor Barber „Adaggio vonósokra” című zeneművének hangjaira lerombolja Moe kocsmáját, félholtra verve a kocsma teljes vendégseregét. (Mikor Moe felgyújta a helyet, az a bizonyos hab a tortán.) Nem ilyennek szeretjük Maggieék anyukáját,de ettől függetlenül a karakter egyik legjobb és legemlékezetesebb vendégszereplését tárja elénk ez a 20 perc.

3. Please Homer Don't Hammer 'em (18.évad 3. rész)

IMDB értékelés: 6,9/ 10
Bruce94 értékelése 9/10

Nem tehetek róla, mikor kezdtem rágyógyulni a sorozatra éppen a 15-18. évad epizódjait vetítette a Viasat3, így több epizód is személyes kedvencemmé vált ebből az intervallumból.
Nyilvánvaló, hogy Marge mindenben jobb Homernál, nemcsak, hogy több időt és energiát rak bele a házasságába, de talán még jobb apja is lenen a gyerekeknek, mint a férje. Az epizód ezt a problémát mutatja be, hiszen Marge ezermesterként tevékenykedik, ám Homer mindenkinek azt hazudja, hogy az ő keze munkája ilyen zseniális. (Erre már csak a férfitársadalomban betöltött szerepe miatt is szükség van.) Mikor Homert felkérik, hogy építse meg a város hullámvasutat, Marge kilép a projektből.
Kellően humoros felvezetés után csapunk bele a történetbe, amely minőségi és tartalmas szórakozást nyújt a befogadó számára. Emlékezetes jeleneteknek nem lehetünk híján. Ezek a képsorok leginkább Homer alkalmatlanságéból, illetve a helyzet groteszkségéből űznek gúnyt. (Nem tudom elégszer megnézni, mikor elsírja magát a munkások előtt, vagy amikor leteszteli a hullámvasút makettjét,ahhoz hogy ne röhögjem magam könnyesre.Nem is beszélve a Queen egyik dalának előadásáról) A lezárás során aztán fény derül az igazságra, ám az adrenalinnal túlfűtött finálé itt is óriási jelenetnek számít.A mellékszálon Bart szórakozik az allergiás Sintér igazgatóval, kettejük Anakint és Obi Want idéző párbaja egyszerre reflektál a 3. (6.) Csillagok háborúja film párbajának „mazsorett koreográfiájára” , s nyújt remek szórakozást nekünk nézőknek. Talán ez az a rész, ahol a legidősebb Simpson gyerek, a legtovább merészkedik az igazgatóval szemben.

4.”Regarding Marge (17. évad 20. rész)

6,8/10 (420 szavazat)
Bruce94 értékelése 9/10

Nyilvánvaló, hogy Marge nem a külseje miatt szereti Homert, vagy ha igen akkor nagyon furcsa az ízlése az ellenkező nem terén. Ebből az epizódból megtudjuk,hogy mi is az ami az egykori Miss Bouviert a világ legkövérebb trágyaügynökéhez láncolta. (A gyerekeken kívül.)
A történet dióhéjban annyi, hogy Marge beüti a fejét, amelynek nyomán amnéziás lesz. Szépen lassan felismeri gyermekeit, testvéreit, de még Flanders macskáját is, ám Homerra valahogyan nem emlékezik. Homer különböző romantikus gesztusokkal felesége nem ismeri fel, így Homernak elé kell költöznie…
Le kell szögeznem, hogy poénok tekintetében nincs túlságosan elrendezve az epizód (A felvezetésben azért kapunk néhány humoros jelenetet.), itt leginkább a komolyabb, romantikus hangvételre fókuszáltak a készítők.
Az utolsó előtti jelenetben előadott beszéd pedig a sorozat egyik legérzelmesebb pillanataként funkcionál. )Hasonló beszéd egy hasonló karaktertől, mint a Lesz ez még így se című film zárlata.) Nyilvánvalóan nem árulok el titkot, hogy a kötelező Happy endet is megkapjuk, ám egy teljesen másfajta lezárást látunk, mint amire elsőre számítani lehetett.

5. „A két faj” (24. évad 12. rész)

IMDB érétkelés: 6,5/10
Bruce94 értékelése 8/10

Van még néhány olyan epizód, amelyet 9-esre értékeltem, holott az IMb-n nem veszik fel a hetes értéket sem, ám nem akartam, hogy a lista túl egyhangú legyen. (Plusz azt sem akartam, hogy két érsz is ugyanabból az évadból kerüljön ki.)
Az igazat megvallva nem rajongok túlságosan a 24. évadért, mivel az utóbbi évek egyik leggyengébb szezonjának tartom,ezt az epizódot viszont különösen kedvelem.
Itt sem a poénok géppuskaszerű ellövése dominál, kapunk néhány jópofa jelenetet, aztán a cselekmény síkot vált, és átmegy filmparódiába. A történet Bartra és az ő szerelmére Maryre fókuszál, és a fiú egy teljesen szokásos szerelmi történetét láthatjuk. (Egymásra találás, boldogság, szakítás.), ám kétségtelen, hogy mindezeket a fázisokat itt sikerült legjobban megvalósítani. Az epizód egyszerre funkcionál az Annie Hall című filmklasszikus és a romantikus komédia műfajának paródiájaként. Előbbi a történet narratívájában, jelenik meg, míg utóbbinak a térhódítását és a valótlanságát láthatjuk. (Sokan hivatkoznak úgy erre a műfajra, mint a hamis életlátszatot keltő cukormázra, és a Simpsons alkotói ezen állítás mellé tették le voksukat.) Mivel egy Valentin napi epizódról van szó, így néhány mellékszálban megkapjuk a boldog végkifejletet, ám sem ez, sem pedig Lisa kortes beszéde nem rombolja le az addig látottakat. Úgy gondolom, hogy a kereskedelmi ünnepre készített epizódok közül ez sikerült a legjobban, így már csak ezért is helye van a listán.